Enyhítené a felsőoktatás nyelvvizsga-követelményeit a kormány.
"A 21.században Európa közepén kell angolul tudnia egy diplomásnak. Hogyan fog szakirodalmat olvasni, tájékozódni a világban?" - tette fel a kérdést a nyelvvizsga-követelmény kapcsán Salusinszky András.
Nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a nyelvvizsga-amnesztia miatt is csökkent a nyelvvizsgázók száma 2021-ben - és ezt a nyelviskolák és a vizsgaközpontok is megérezték.
A kijárási korlátozás feloldása után június első hetétől országszerte kinyitnak a nyelviskolák.
Mi lenne, ha a középiskolások kettő helyett egy idegen nyelvet tanulnának, és a második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanulására fordítanák? Más javaslatok mellett ezzel az ötlettel is foglalkozik az innovációs minisztérium. A nyelvtanárok nem rajonganak az ötletért, szerintük nem az óraszámokkal van baj.
Több problémát is feltárt egy idegennyelv-oktatásról készült kutatás, amelynek elkészítését a kormány rendelte el 2017 nyarán - közölte a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.
Maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – szabotálják majd a rendelkezés végrehajtását. Ezt mondta a nyelvvizsgához kötött felvételiről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.
„Az európai uniós pénzeket pazarlóan, saját céljaira költő kormány a felnőttképzési, nyelvi képzési szakma javaslatait és tapasztalatait évek óta semmibe veszi” - írja csütörtöki közleményében a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, hozzátéve: egyértelmű, hogy a kormány a piaci alapon működő felnőttképzés visszaszorításán dolgozik.
Varga Mihály tud róla, hogy az Nemzetgazdasági Minisztérium 100 ezer felnőttől venné el a nyelvtanulás lehetőségét? - teszi fel a kérdést a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.
Az állami iskolákban negyediktől tizenkettedikig 936 tanórát kapnak a diákok, ám a többségnek ez mégsem elegendő a nyelvvizsgához.
Tavaly 9354 diploma ragadt benn egyetemeken és főiskolákon azért, mert nem volt meg az átvételükhöz szükséges nyelvvizsga, ami növekedés az egy évvel korábbi 8500-hoz képest - írja a Magyar Idők csütörtöki számában az Oktatási Hivatal adatai alapján.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
